A Makronóm Intézet elemzőjének írása.
A nagykönyv szerint az EV-k kezdetben több kibocsátást okoznak, főként a gyártásuk során felhasznált energiaintenzitás és az akkumulátorok fémtartalma miatt, de – a szakértők úgy kalkulálnak, hogy – az egyenleg százezer megtett mérföld (mintegy 160 ezer kilométer) körül kiegyenlítődik. Az egyik fontos kérdés, hogy átlagosan mennyivel mennek többet vagy kevesebbet az EV-k, mint belső égésű társaik.
Az elektromos járművek szkeptikusai gyakran érveltek azzal, hogy az akkumulátoros-elektromos kocsik, például a Teslák gyártása és ártalmatlanítása, valamint a szénalapú elektromos áram előállítása nagyobb karbonlábnyomot jelent a villanyautóknál esetén, mint a nem elektromosoknál. Sajnos kevés olyan tanulmány létezik, amely ezt az elképzelést érdemben megpróbálta volna erősíteni vagy éppen cáfolta volna. A Manhattan Institute azonban végre összeállított egy átfogó jelentést, amely többtucatnyi paraméter és adatpont vizsgálatával összehasonlítja az EV-k és a belső égésű motorok (ICE) élettartam alatti üvegházhatású gáz kibocsátását.
A jelentés szerint az EV-k üvegházhatásúgáz-kibocsátása sokkal szélesebb határok között mozog, mint a belső égésű motoroké, főként az EV-k upstream (bányászat + gyártás) kibocsátásának jóval nagyobb eltérései miatt. A különbségek olyan mértékűek, hogy a Manhattan Institute szerint
a „legpiszkosabb” EV-k kibocsátása több mint kétszerese lehet a legtisztább belső égésű motorokénak.
Meg kell azonban jegyezni, hogy a kibocsátási forgatókönyvek szerint az EV-k kezdetben több környezetterhelést okoznak, főként a kocsik és az akkumulátorok gyártásához felhasznált fémek energiaintenzitása miatt, de végül a százezer megtett mérföld körül utolérik a belső égésű motoros járműveket.
Korábban több egyetem és kereskedelmi szervezet is végzett életciklus-elemzéseket, amelyek összehasonlították a benzinüzemű járművek gyártása, használata és ártalmatlanítása során keletkező üvegházhatású gázok mennyiségét a hasonló méretű elektromosokkal.
A gépkocsik kibocsátását két általános kategóriába sorolják: a légszennyező anyagok, amelyek egészségügyi problémákat okoznak és az üvegházhatású gázok, mint például a szén-dioxid és a metán. Mindkét kibocsátási kategóriát gyakran értékelik a kúttól a kerékig és a bölcsőtől a sírig alapon. A „well-to-wheel” (kúttól a kerékig) az üzemanyag előállításához, feldolgozásához, elosztásához és felhasználásához kapcsolódó kibocsátások, míg a „cradle-to-grave” (bölcsőtől a sírig) magában foglalja a „well-to-wheel”, valamint a kocsi és az akkumulátorok gyártásával, újrahasznosításával és ártalmatlanításával kapcsolatos járműciklus-kibocsátást.